Uncategorized kategória bejegyzései

A szabályos közlekedést tanulják az iskolások

Az Iskola rendőre program keretében foglalkozás tartottak a csóti iskolások számára. Volt előadást, majd a gyerekek egy mobil KRESZ-park segítségével gyakorolhatták is a szabályos közlekedést az iskola tornatermében.

– Elsőtől nyolcadik osztályig kiemelten foglalkozunk a kerékpáros közlekedéssel, a kerékpár kötelező tartozékaival, a KRESZ-táblákkal, megtanuljuk, hogyan kell közlekedni az úttesten. A felsősök számára ezeket az ismereteket kiegészítjük a segéd-motorkerékpárra vonatkoztatva. Szólunk a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményekről, illetve ezek megelőzéséről is, és kitérünk a társadalmi együttélés szabályaira, a magán és köztulajdon tiszteletére és védelmére, valamint az idősek tiszteletére is próbáljuk a gyermekek figyelmét felhívni – mondta Fűzfa László rendőr törzszászlós, körzeti megbízott

Az elméleti ismereteket megpróbálták az általános iskolások a gyakorlatban is alkalmazni, mégpedig  a pápai polgárőrségtől kapott mobil KRESZ-parkban, melyet a tornateremben állítottak fel. A gyerekeknek nagyon tetszett a program, ezt a község polgármestere is megerősítette.

– Nagyon jó, hogy a rendőrség most nagyobb hangsúlyt fektet az iskola rendőre akcióra, a folyosón például már évek óta megtalálható az iskola rendőrének elérhetősége, így a gyerekek bármikor, akár titokban is fordulhatnak hozzá, de szervezetten is. Az iskolások többször találkoztak már vele, a tanévkezdéskor rendőrtársaival és a település polgárőreivel együtt biztosították a gyerekek közlekedését az iskola környékén. Már több alkalommal volt a maihoz hasonló rendezvény, amikor is a rendőrök az iskolába jönnek, s itt a helyes közlekedésre, a bűnmegelőzésre tanítják a gyerekeinket. Nagyon jó kapcsolatot ápolunk a helyi rendőri szolgálattal, és remélem, hogy ez a továbbiakban is így marad – nyilatkozta Kékesi István polgármester.

A csóti körzeti megbízotti iroda rendőrei havonta felkeresik a kistérség hét általános iskoláját, köztük a Csóthy Géza Általános Iskolát.

Forrás: Pápa Városi Televízió
Híradó, 2012. 10. 23. péntek

 

Felújítják a hadifogolytábor emlékszobáját

A csóti önkormányzat az idén a Somló-Marcal mente – Bakonyalja Leader akciócsoporthoz pályázatot nyújtott be, részben a Kakukk-hegyen található hadifogoly-temető karbantartásához eszközök beszerzésére, illetve a helytörténeti gyűjtőszoba belső felújítása céljából. A pályázat sikeres volt, így már folynak is a munkálatok a faluközpontban található emlékszobában. A temető karbantartásához fűkaszákat és fűrészt vásároltak, mondta el a község polgármestere.

– 1973 őszén nyitották meg Csóton az emlékszobát, tehát a gyűjtemény jövőre 40 éves lesz. Valójában az eltelt négy évtized alatt sok fejlesztés nem történt itt, az emlékszoba a 40 évvel ezelőtti állapotokat tükrözi, ezért gondoltuk, hogy már aktuális lenne a mai kor színvonalának megfelelő kiállítótermet létrehozni – mondta Kékesi István polgármester.

A renoválás keretében megújul a tároló rendszer, felfrissülnek a hadifogolytáborok történetét bemutató, zömében a falakon látható dokumentációk: a térképek, a fotók, a magyarázószövegek. A helyiségben lesz egy projektor is, mely segítségével filmvetítésre nyílik lehetőség. A felújítás keretében kicserélik az ajtót és az ablakot, majd új burkolatot és bútorzatot is kap a helyiség. A külső renoválásra is pályázni fog a község, tudtuk meg a polgármestertől, mert az épület tetejét és a homlokzatát is szeretnék felújítani. A belső renoválást december elejéig szeretnék is elvégezni, mondta Kékesi István.

1973. szeptember 16-án nyílt meg Csóton az emlékszoba, a  csóti hadifogoly-és leszerelő tábor megszűnésének 50. évfordulója alkalmából. Sajnos a faluban már kevesen emlékeznek a Kakukk-hegyen működő táborra, a felnőtt generáció az, amely még szülei, nagyszülei elbeszéléseiből  rendelkezik néhány információval, ismerettel a hadifogolytábor történetével, az ottani élettel kapcsolatban. A hadifogoly-temetőben minden évben szervezett formában is tartanak gyertyagyújtást, és magát a sírkertet is gondozza az önkormányzat. Két évvel ezelőtt az orosz nagykövet is járt a temetőben, amikor is az oroszok számos sírhelyet felújítattak és egy emlékművet is állítottak a táborban elhunyt orosz katonák emlékére.

– Közben-közben akadnak azért  látogatók a hadifogoly-temetőben és az emlékszobában is, főleg turistacsoportok jönnek – mondta Kékesi István.

Az emlékszobában lévő tablókból egyébként nagyon sok mindent megtudhatunk, többek között azt, hogy a tábor három nagy szakaszban működött. 1915-től 1918-ig az osztrák-magyar hadsereg fogságába esett orosz, lengyel, román és olasz katonák hadifogolytábora volt,  1919-ben a polgári forradalom és a tanácsköztársaság idején a román, a cseh, a szerb és az antant csapatok elől kitelepültek menekülttábora,  1919-től 1923-ig a Szovjet-Oroszországból hazatért hadifoglyok egészségügyi és politikai szűrőtábora volt.

Legtöbb információ természetesen az utolsó szakaszról maradt fenn, amikor az idekerülő katonákról a táborban állapították meg, hogy milyen egészségi állapotban vannak, nem szenvednek-e fertőző betegségben, illetve, hogy politikailag milyen gondolkodással rendelkeznek, hordozzák-e a bolsevista eszmét vagy sem.  A második világháborúból minden katona Csóton keresztül ért haza, Pápán ünnepélyesen, katonai külsőségek közepette fogadták őket a vasútállomáson, ahonnan ugyancsak vonattal hozták őket a csóti táborba, melynek természetesen külön vasútállomása is volt.  De működött itt tiszti kaszinó,  posta, volt pékműhely és még mozi is, ahová a falubeliek is kilátogattak. Külön pénze is volt a tábornak, ebből láthatunk is néhány darabot az emlékszobában, és a tárlókban évtizedek óta ott áll Németh László Irgalom című regénye, melyben szerepel a csóti hadifogolytábor. Ma már a tábornak nincs semmi nyoma, a megszűnést követően a falubeliek széthordtak mindent, sok mindent beépítettek saját házaikba, portáikba.

A tábor történetéről régebben dr. Rátz István és Szabó Géza írt egy-egy könyvet, néhány éve pedig a csóti származású dr. Dely Ferenc jelentetett meg egy kiadványt, melyben sok személyes emlék olvasható.

Varga Beáta

 

Befejeződött a csóti katolikus templom felújítása

Felújították a csóti katolikus templom tetejét és lábazatát. A renoválást uniós forrásból valósította meg a helyi egyházközség. A templomot még Esterházy Károly építtette, hasonlóan több környékbeli templomhoz. 

Közel 14 millió forintot nyert  a csóti katolikus egyházközség a tető és a lábazat felújításra. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében megvalósuló beruházásra nagy szükség volt, mert nagyobb viharok idején életveszélyes volt az épület közelében tartózkodni. Évekkel ezelőtt az önkormányzattal közösen az egyházközség felújíttatta a tornyot, és a kúpcserepeket is kicserélték, de a teljes tetőt akkor nem tudták renoválni, ehhez csak pályázat útján nyílt lehetőségük.

-A Somló-Marcal-Mente Leader Akciócsoport segítségével sikerült a pályázatot benyújtanunk, nekik köszönhetjük elsősorban, hogy megvalósulhatott a felújítás. De kellett hozzá az érsekség kétmillió forintos támogatása és a hívek adományai is. Sajnos nehéz időket élünk,  ennek ellenére sokan adtak a hívek közül a forintjaikból, főleg olyanok, akiknek amúgy is nagyon kevés van. Mindenkinek nagyon köszönöm a támogatást – mondta Horváth Tamás plébános.

A plébános a templomfelújítás alkalmából megtartott szentmisén köszönetet mondott mindenkinek, akik hozzájárultak a renoválás sikeres végrehajtásához. A plébános a misén megáldotta az elvégzett munkát és az elkészült templomot.

Lovas fesztivál Csóton

Ötödik alkalommal tartottak lovas majálist és fesztivált Csóton. A rendezvénynek szervezője ezúttal is a Bakonyalja Lovas Club volt. 

Szombaton a focipályán és környékén egész nap lovasversenyek, gyermekprogramok, szabadtéri rendezvények várták a látogatókat és érdeklődőket, de nemcsak a faluból, hanem a környékről is.

Idén a megszokottnál jóval nagyobb területen állították fel a pályát a szervezők. Öt versenyszámban mérették meg magukat az indulók a legkisebbektől a már profi szint felé tartókig. A lovas klub a falu életében szervesen jelen van, néhány napja például együttműködési megállapodást kötöttek az iskolával és az óvodával.

A faluban működő egyesületek is részt vettek a programok színesítésében, a Margaréta Nőegylet például lángost sütött. Akik kilátogattak a csóti focipályára, egy igazi majális minden kellékét kipróbálhatták, sőt végignézhettek egy igazi lópatkolást is.

A napot a Fonográf emlékzenekar és a Lord együttes koncertje zárta, a programokra tüzijáték tette fel a koronát.

Szépül a csóti templom

Renoválják a csóti katolikus templomot, a munkálatok a tetőt és a lábazatot érintik. A felújítást Leader pályázati forrásból valósítják meg. 

A munkálatokat március elején kezdték el, és május végére végezni is kell a renoválással. Az 1780-as években épült templom tetejének és lábazatának felújítása 15 millió forintos beruházás keretében valósul meg, kétmillió forinttal a veszprémi érsekség is támogatja a felújítást, tudtuk meg Horváth Tamás plébánostól, aki elárulta azt is, hogy a mostani renoválást követően szeretnének a plébániaépület felújítására is sort keríteni.

Elhunyt Csót díszpolgára


Prof. Dr. Horváth Ferenc radiológus, az Orvostudományok Doktora (az MTA doktora) 2012. március 27-én, életének 90., boldog házasságának 60. évében hunyt el.

Prof. Dr. Horváth Ferenc, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Kar Radiológiai Klinikájának nyugalmazott igazgató professzora, a Magyar Radiológusok Társaságának volt elnöke Csóton született, középiskolai tanulmányait a pápai Bencés Gimnáziumban végezte.

1946-ban vették fel a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karára, és 1952-ben avatták orvossá. 1966-ban kandidátusi disszertációját védte meg, 1973-ban pedig az Orvostudományok Doktora címet nyerte el a Magyar Tudományos Akadémián.

Munkássága során számos szakkönyvet írt, több mint ötven tudományos tanácskozást és emlékülést szervezett. Szakterületén a mozgásszervek radiológiájában alkotott maradandót. A budapesti orvosi egyetem hallgatói négy alkalommal tüntették ki a Legjobb oktató címmel.

Prof. Dr. Horváth Ferencet, az Orvostudományok Doktorát 80 éves korában Csót község díszpolgárává avatták. A hazánkban és külföldön is elismert, kiemelkedő szakmai pályát befutott radiológus professzor hamvait a Magyar Szentek Temploma urnatemetőjében helyezték örök nyugalomra.

Piacot avattak a faluközpontban

Helyi piacot avattak december végén a községben, és egy tejadagoló automatát is átadtak a közelmúltban Csóton. A falu központja ezzel teljesen megújult: a tejautomata köré épített kis faház, egy másik,  árusításra alkalmas faház, padok, régi időket idéző vízcsap és díszburkolat teszi tetszetőssé a környezetet. A piacon helyben és a környékben termelt termékeket, árukat kínálnak majd a vevőknek.

Sok érdeklődő vett részt a december 22-iavató ünnepségen. A piac létrehozását pályázat segítségével tudta megvalósítani a csóti önkormányzat, a Somló-Marcal-mente-Bakonyalja Leader Akciócsoport támogatta  megépítését.

– Nagy öröm számunkra, hogy a környékünkön a mi községünkben létesült helyi piac, és reméljük, hogy hamarosan sok itteni és környékbeli termelő tudja itt értékesíteni a csótiaknak, illetve az idelátogatóknak a portékáját. A megvalósításra 13 millió forintot nyertünk az akciócsoporttól. A falu központjában építettük ki a piacot, a buszmegálló szomszédságában körülbelül 4-500 négyzetmétert foglal el a terület. Ebből több mint 200  négyzetméter térkövezett, itt tudják majd felállítani az árusok a kinyitható asztalokat. Az egyik házikóban a megfelelő szerződés megkötése után valamilyen portékát árusítanak majd, a másik házban pedig a falu nagy büszkesége, a 400 literes tejadagoló automata található. Azért vagyunk rá büszkék, mert a mi falunkban lett először ilyen, illetve azért is, mert ezt az automatát itt, Csóton készíti a helyi székhelyű  Doroti Pack Kft. – nyilatkozta Kékesi István polgármester.

-Elég divatos dolog mostanában, hogy helyi piacokat nyitunk, éppen ezért szerintem sokkal lényegesebb az, hogy most egy olyan piacot avattunk fel Csóton, ahol a támogatásból nemcsak maga a piactér épülhetett ki, hanem megfelelő infrastruktúra is létesülhetett. Ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a helyi termelők megfelelő komfortkörülmények között és a szükséges élelmiszer-biztonsági előírások betartása mellett tudjanakt árulni. A tejadagoló automata pedig azért lényeges, mert a tejtermelők ezáltal helyben, közvetítő kereskedők kihagyásával tudják értékesíteni a tejüket. Ennek a csóti kezdeményezésnek lesznek követői is, ugyanis már több más falu is nyújtott be hozzánk pályázatot hasonló piac létesítésére – mondta Menyhárt Tibor, az akciócsoport elnöke.

Az avatás napjántöbbek között lovászpatonai tésztákat, vecsési savanyúságokat, a csóti Szent Mihály Katolikus Karitász Csoport ajándéktárgyait, az iskolások  által készített fonott kosárkákat, füstöltárut, mézet, tojást lehetett vásásrolni a csóti piacon, és az átadás alkalmából a tejet is akciósan vehették meg az emberek. Csupán 100 forintot kellett fizetniük literéért a későbbi 140 forintos ár helyett. A tejadagoló automata folyamatosan működik, és teljesen biztonságos, higiéniai minősítéssel rendelkezik, minden előírásnak maximálisan megfelel, tudtuk meg Pallang Ottíliától, a Doroti Pack Kft. képviselőjétől.

-Kültéri tejadagoló automatából ez az első darab,  amit legyártottunk. A kisebbekből már több helyen is van a környéken, például az egyik pápai általános iskolában is olyan üzemel – mondta Pallang Ottília.

A tervek szerint piacnapot egyelőre havonta egyszer tartanak Csóton, tudtuk meg Kékesi Istvántól, a község polgármesterétől, aki elmondta, az önkormányzat szívesen vár minden javaslatot a helyi piac  folyamatos üzemeltetésével kapcsolatban.

Betlehem fényből

Pápán és a környékbeli falvakban is szokás, hogy advent idején betlehemet állítanak. Csóton idén különleges betlehem található a katolikus templom oldalában – Simon András grafikája alapján fényből készítették el a karácsonyvárás meghitt jelképét.

Múlt kedden este Horváth Tamás plébános az esti mise után a falubeliek körében megáldotta a fénybetlehemet, mely az ismert katolikus grafikus egyik szép  alkotását formázza.

-Simon András grafikái nagyon gyönyörűek, egyszerű vonalvezetésűek, ezek ihlettek meg minket ennek a betlehemnek az elkészítésénél – mondta Horváth Ágnes óvónő, aki kitalálta ennek a különleges formában kiépített betlehem létrehozását, és a megvalósítást is ő irányította.

Az előző években Csóton nagy adventi koszorút állítottak, de régóta készültek már egy betlehem magalkotására is.

-Már három-négy éve készültünk egy betlehem létrehozására, és nagyon örülünk, hogy az idén sikerült megvalósítani – tette hozzá Horváth Ágnes.

Fényfűzérekkel és a villanyoszlopokra szerelt világító formákkal már régóta díszítik a falut advent idején, de most került fel a korona az ünnepvárás jelképeire, mondta a polgármester.

-Az első fények a villanyoszlopokon 1999-ben gyulladtak ki, ezeket a világító formákat is, csakúgy, mint a fénybetlehemet teljes egészében az önkormányzatunk dolgozói készítették. A templom mellett felállított betlehemünket nagyon sokan megnézik, voltak olyan csoportok, akik kifejezetten azért jöttek el a faluba, hogy lássák a fényből készült betlehemet – fogalmazott Kékesi István.

A polgármestertől azt is megtudtuk, hogy szombaton délután uniós támogatásból megvalósított piacot avatnak a falu közepén az autóbusz-megálló mellett.

 

Uniós pályázati projektek Csóton

Projektzáró rendezvényt tartottak július 23-án Csóton. Véget ért az a TIOP pályázat a községben, melynek keretében a Csóthy Géza Általános Iskola informatikai eszközparkját fejlesztették. A projektzáró eseményt a falunap keretében rendezték meg.  A rendezvényen a most futó TÁMOP-pályázatnak is voltak programpontjai.

Az egyik júliusi szombaton tartották a községben a projektzáró rendezvényt, ugyanis az ugyanezen a napon zajló falunap jó alkalmat teremtett a nyilvánosság biztosításához.

– Ma zárjuk a TIOP 1.1.1-es pályázatunkat, melynek végső határideje augusztus 15-e. Azért tudjuk ezt előbb megtenni, mert a múlt héten megvalósult a pályázati eszközbeszerzés – 14 számítógépet, 4 tantermi csomagot tudtunk vásárolni az iskolában., és WIFI hálózatot építettünk ki az egész intézmény területén. A tantermi csomag interaktív táblát, projektort és laptopot tartalmaz.

Július 28-án pedig valamennyi pedagógus egy tízórás továbbképzésen vesz részt, ahol az interaktív tábla használatát ismerhetik meg. Egyébként ez az eszközbeszerzés nagyon jót tett az iskola informatikai rendszerének, ami ugyan nagyon fejletlen nem volt.

A pályázatnak köszönhetően most 22 új komputer van a számítógép termünkben, ezek közül a legöregebb tavaly novemberi. Interaktív táblánk eddig nem volt, de most már a 7,7 milliós fejlesztésnek köszönhetően ezzel is rendelkezünk – nyilatkozta Kékesi István polgármester.

A TIOP pályázatot lezárták a faluban, ugyanakkor folyamatban van egy közel 20 millió forint támogatottságú TÁMOP pályázat is Csóton, melynek célja a csóti gyerekek esélyegyenlőségének növelése.

-A pályázat keretében2012. augusztus 2-áig rengeteg rendezvényünk, továbbképzésünk, a gyerekek fejlesztését, továbbtanulását segítő programunk lesz. Ma a falunap egy részében is történik gyerekekkel való foglalkozás, kézműves kismesterségekkel ismerkedhetnek az iskolások és óvodások, agyagozhatnak, vesszőt fonhatnak, népi játékokon játszhatnak.

A projekt keretében nyári tábort is szerveztünk számukra, ahol kirándulásokon, akadályversenyeken vehettek részt, de volt főzés, sok sport és játék. A pedagógusok júniusban részvettek egy IPR light tanfolyamon, augusztusban lesz egy harmincórás képzés az óvodai és iskolai átmenetről, majd egy ugyancsak harmincórás érzékenyítő tanfolyam.  Mindezeket különféle mérések és ezek elemzései egészítik ki, majd fejlesztő pedagógusok és logopédusok bevonásával különböző szintre hozások lesznek az óvodai és iskolai nyílt napok mellett.   Eszközbeszerzést is tartalmaz a projekt, eddig tanulói asztalokat és székeket vettünk, az óvodások számára pedig kismozgásos játékokat, eszközöket szerzünk majd be. Azt szeretnénk, ha minden csóti kisgyerek ugyanazt meg tudná kapni itt a településünkön, amit egy városi gyermek megkaphat a saját városában.

A projekt elsősorban a hátrányos helyzetű, a halomozottan hátrányos helyzetű, illetve a sajátos nevelési igényű gyerekeket érinti, összesen 74 ilyen gyermekünk van, de mivel az integráció is feladat, a többi csóti gyermeket sem zárjuk ki a programokból – részletezte a polgármester.

 A pályázati programok mellett más lehetőség is várta a csótiakat – a falunap keretében volt többek között nóta- és slágeréneklés, néptáncbemutató, felléptek a Csóti Minisztárok és tartottak élő kívánságműsor is Leblanc Győzővel és feleségével. Természetesen a finom falatokról sem feledkeztek meg, a bográcsos paprikáskrumplit a Margaréta Nőegylet tagjai főzték. A falunapot pedig tűzijáték zárta.

100 éves az iskola

Száz esztendő telt el azóta, hogy a csóti iskola épülete szorgos kezek munkája nyomán kinőtt a földből, és létével gazdagította a települést. 100 év nagy idő – egy ember életében szinte elérhetetlen, egy iskoláéban tiszteletreméltó – így fogalmazott ünnepi beszédében Vörösvári Istvánné igazgató. Pénteken ünnepelték a csóti iskola megépítésének százéves évfordulóját: a programra összegyűlt a falu apraja-nagyja, és az intézmény egykori tanárai és diákjai közül is sokan jelen voltak a rendezvényen.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékműsorát követően a százéves iskola ünneplése vette kezdetét a faluházban. Egy volt és egy jelenlegi tanítvány vers-, illetve prózamondását követően az intézmény jelenlegi igazgatója, Vörösvári Istvánné, köszöntötte az egy évszázados épületét ünneplő iskolát.

-1910. november 26-a nagy ünnep volt a csóti emberek életében, nagy örömmel vették birtokukba a környék akkor legnagyobb és legszebb iskolaépületét. Az iskola építése Csóthi Géza plébános nevéhez fűződik, aki közéleti szereplésével mindenkor a közéletnek és az egyháznak hűséges harcosa volt – mondta az igazgatónő, majd szólt az intézmény történetéről, és megemlékezett az egykori jeles tanárokról, tanítókról, igazgatókról: többek közt Kiss Sándorról kántortanítóról, Kocsis Józsefről, Szabó Gézáról, Epergyes Vincéről és az idén elhunyt Masszi Ferencről.

A csóti iskolások néptáncos műsora, majd hangszeres előadása után szintén az iskola falai között nevelkedett fiatalok könnyűzenei műsora következett – a Csóti Minisztárok ezúttal is nagy sikert arattak. Az ünneplés az iskola épületében folytatódott, ahol iskolatörténeti kiállítást nyitottak meg a jubileum alkalmából

-Igyekszünk a régi dokumentumokat megőrizni, így kiállítottunk most régi osztálynaplókat, tankönyveket, füzeteket, anyakönyveket, de itt vannak az úttörőmozgalom jelképei is az egykori szemléltető eszközök mellett. Rengeteg régi fotónk van, ezeket nagy lelkesedéssel böngészi mindenki. Úgy látom, nagy sikere van ennek a kiállításnak. Egyébként már a héten is ünnepeltünk, iskolatörténeti vetélkedőt, vers és prózamondó, illetve –író versenyt tartottunk. Diákjainkkal elhelyeztük az emlékezés és tisztelet virágait a temetőben Csóthi Géza sírjánál, illetve az iskola folyosóján megkoszorúztuk a tevékenységét méltató márványtáblát. A mai napon nagy szeretettel emlékezünk az előttünk itt tanítókra, a volt diákokra, és örülünk, hogy ilyen sokan eljöttek az ünnepségre  – nyilatkozta Kékesi István polgármester, az iskola volt igazgatója, aki hozzátette,  tavaly azt tervezték, hogy ezt az évfordulót már egy teljesen új épületben tartják meg, de sajnos az első sikeres pályázat után újabbat nem nyertek el, így a renoválásból még három tanterem, a tornaterem, az öltözők és az épület homlokzatának és tetőszerkezetének felújítása hátra van.

Kékesi István elárulta, maga is szorosan kötődik az intézményhez, hiszen itt kezdte pedagógusi pályáját és egy éve múlva éppen harminc éve fog tanítani Csóton. Azt mondta, szeret itt lenni, és azt reméli, ez az iskola lesz utolsó munkahelye is.

A jubileumi programot este a szülői munkaközösség által szervezett jótékonysági bál zárta, melynek teljes bevételét az iskola javára ajánlották fel. A befolyt összegből a tornaterem mögötti játszóudvart szeretnék felújítani.

forrás: Pápa és Vidéke, Varga Bea